Arcomat támadták...
Személyemet és itt kifejtett tevékenységemet vagy egy szakasznyi bloggertárs "gyalázat" szóval illette (tegnap).
Kérdések - néhány, illusztrálásra kiválogatott példával.
Az antiszemitizmusnak, cigányellenességnek soha és semmilyen módon nem asszisztálni, engesztelhetetlenül harcolni a nácik-nyilasok ellen - gyalázat?
http://martirvedo.nolblog.hu/archives/2011/02/22/Klimajavito/
http://martirvedo.nolblog.hu/archives/2011/03/22/Valasz_egy_permanensen_foltett_kerdesre/
http://martirvedo.nolblog.hu/archives/2011/04/17/Kinyujtott_Kez_-_magyar_zsidotol/
http://martirvedo.nolblog.hu/archives/2011/04/22/Naci_a_JOBBIK/
http://martirvedo.nolblog.hu/archives/2011/04/27/A_Vatikan_mast_mond/
http://martirvedo.nolblog.hu/archives/2011/05/02/Ontsunk_tiszta_vizet_a_poharba/
http://martirvedo.nolblog.hu/archives/2011/06/02/A_nem_zsidokert_is/
http://martirvedo.nolblog.hu/archives/2011/06/08/Holokauszt__antiszemitizmus/
http://martirvedo.nolblog.hu/archives/2011/06/22/Nem_ez_a_zsido_gyasz/
Szembefordulni a történelem meghamisításával - gyalázat?
http://navigator.nolblog.hu/archives/2010/05/27/Az_Oszodi_Becsuletes/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2010/09/08/Trianon_%C3%A9s_Auschwitz_m%C3%A1sodj%C3%A1ra/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2010/11/18/Horthy_vagy_Szlasi/
http://martirvedo.nolblog.hu/archives/2011/06/19/1944_egyertelmusege_es_uzenete/
http://martirvedo.nolblog.hu/archives/2011/06/21/IRAT_magyar_megszallok__szovjet_felszabaditok/
http://martirvedo.nolblog.hu/archives/2011/06/22/Templomfosztogatok__Vitezi_tetteink_a_vilagban/
http://martirvedo.nolblog.hu/archives/2011/07/02/Mussolini-fobia/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2011/09/07/Nemzeti_onismeret__elszalasztott_lehetosegek/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2011/10/06/KISVERTANUK-KISHOSOK__184849/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2011/10/12/Hazam_uzenetei_I/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2011/10/21/Hazam_uzenetei_II/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2011/12/07/Magyar_kereszteslovag/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2011/12/28/Atkosnal_is_Atkosabb/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2012/02/13/Budapest_szabad_-_Hmmmm-nek_is/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2012/02/19/Nacisiratoknak_-_2012_februarjaban/
Kommunistázó indulatok között vállalni az antisztálinista kommunista eszmeiséget - gyalázat?
http://martirvedo.nolblog.hu/archives/2011/03/21/1919_marcius_21__a_Vilagforradalom_szent_lazaban/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2011/10/11/Bunok_es_a_bunok_elleni_lazadas_bunei/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2011/11/08/Elozetesen/
http://martirvedo.nolblog.hu/archives/2011/04/08/Politikai_paradoxonjainkbol/
Szolidaritás bajjal sújtott embertársainkkal - gyalázat?
http://navigator.nolblog.hu/archives/2010/09/22/Kulvarosi_tortenet/
Idemásolok egyik kommentemből:
...rendkívül összetett addiktológiai probléma, alapvető társadalmi-mentálhigiénés vonatkozásokkal. Vagy. Amikor kihangsúlyozom a nevelés jelentőségét (mind pedagógiai, mind andragógiai értelemben), éppen arra utalok, hogy ez hosszú, bonyolult és humánusan végzendő tevékenység.
Viszont a dohányosokkal akkor vagyunk szolidárisak..., ha nem vagyunk szolidárisak a dohányzással. Bizony, ez ilyen paradox dinamika. És hát, tényleg szakma... Mint minden, a szenvedélybetegségekkel való foglalatoskodás is specializálódott, szakmásodott. A tudományos igényű közelítés pedig pontosan nem fehér-fekete. (...) ...gyakorlati és módszerelméleti tevékenységem esszenciája, a mentálpedagógia megteremtése éppen a mélységes szolidaritásból táplálkozik mint domináns érzelemből. Idézek ... kötetemből [- http://mek.oszk.hu/10200/10217/index.phtml -], szeretettel ajánlva az Ön figyelmébe (is):
Első - ápolandó - közös átérzésünk, amivel a tréningünkhöz hozzákezdünk, hogy akármit gondoljanak is rólunk egyesek (vagy éppen mi magunk, kedvetlenségünkben, átmeneti vagy tartós elkeseredésünkben), az biztos, hogy egyikünk sem elvetendően rossz, csak a „működésünk csikorog” s romlik el olykor. Nyomatékosabban fogalmazva: nem mi vagyunk - adott esetben - „rosszak” (nem én vagyok „rossz”), hanem - az ominózus helyzetben - a működésünk (a működésem), illetve annak valamely része bizonyult rossznak (nem megfelelőnek, kifogásolhatónak, célszerűtlennek stb.) vagy mondott csődöt, ilyen-olyan tekintetben. Ez a működés persze, a mi működésünk, érte ki-ki maga tartozik felelősséggel külső és belső világa előtt! Mindazonáltal - jelen megközelítésben - a fajsúlyosabb érzés és gondolat az, hogy mindenki ugyanolyan pótolhatatlan s hasznos lény, mint bárki más (hiszen ennek dominanciája nélkül képtelenség megfelelni a felelősségvállalás személyes kötelezettségének...). A világ szegényebb lenne nélkülünk. Ha pedig ez így igaz, akkor nem szükséges büntetni magunkat - sem indulatoskodással vagy fullasztó önsajnálattal, sem italozással, sem füstöléssel, illetve bármilyen más narkotikumba meneküléssel, sem pszichoszomatikus betegségekkel. Lehet, hogy többen közülünk eddig is „jól megvoltak”, úgymond. Legalábbis kerülték a szembesülést számos „elföldelt” problémájukkal. Különösképp - mások előtt... Mert bizony, kemény „tánc” egy ilyen lemeztelenedés. Pedig rá kell venni magunkat, „el kell járnunk”, nehogy rávetítsük eltagadott-elhallgatott megoldatlanságainkat szeretteinkre, barátainkra, kollégáinkra, ismerőseinkre, szomszédainkra vagy akár a szembejövő, illetve mellettünk sorban álló idegenekre. (...)
Mindannyiunknak el kell jutnunk a tréning során nemcsak arra a felismerésre, hogy bármikor bármelyikünk „padlóra kerülhet”, de alapozzuk meg összefogva a föltápászkodás-újrakezdés technikáját is! Mondjuk el: kinek-kinek mi a hétköznapjait, a „mindennapi boldogságait” leginkább megzavaró problémája, illetve gondja (lehet akár a legaktuálisabb is), az mennyire gyűri maga alá őt, és hogyan, miként, mi módon, milyen „technikával”, miféle elképzelésekkel igyekszik túljutni rajta (netalántán megoldani...). A megoldás mindig egyéni, ám a túlélési törekvés (életösztön?) közös bennünk. Mindegyikünkben él valami, amiből erőt merítünk - ez a megállapítás ugyan közhelynek hangzik, mindazonáltal érdemes közelebbről szemügyre venni.
- Te - Kedves Kollégám és Barátom - ugyan miért nem adtad fel eddig soha? Te miért szavaztál újra meg újra a folytatásra és újrakezdésre, életed legnehezebb helyzeteiben is? A puszta tény, hogy élsz, cáfolhatatlanul bizonyítja az élni vágyásodat. Ez annak ellenére is igaz, ha nemrégiben netán akár öngyilkosságra-önpusztításra-önfeladásra gondoltál, illetve ha tehetetlenül, szinte akarat nélküli bábként hódolsz - talán titokban - valamilyen, testet-lelket súlyosan emésztő szenvedélynek .
(...) Kellő érettség nélküli, „csupán megnőtt emberként” az ember alig kapaszkodik ki az egyik életcsapdából, gyanútlanul beleszédül a következőbe. A tényleges megoldás kizárólag az lehet, hogy időnként - vállalva a vele járó fáradalmakat - szembesülünk az alkalmankénti tehetetlenségérzés és kudarckanyar valódi okaival.
- Azt kérded: hogy bírod ezt ki? A válasz benned rejlik. Fedezd fel és osszad meg velünk! Mert ha jól magadba nézel, biztosan ráérzel, hogy valami-valaki (vagy: Valaki ) támogat téged (és minden vergődő embert)... Emlékek, önbecsülés? Megmaradt barátságok, vagy azok maradéka? Kapcsolatod mostani társaiddal? Egy nálunk hatalmasabb és nemesebb lénybe, vagy egy magasabb összefüggésbe vetett hit? Avasd be hát „titkodba” a neked szurkoló csoportunkat! Fedezzük fel benned (mi is, veled együtt), azt a jót, azt az erőt, amit semmiféle lélekfájdalom, semmiféle túlfeszített feladat vagy sorspróba sem pusztíthat(ott) el! Lehet ez egy akár régmúlt történés vagy tett is! Miért ne teremne újra, ami valamikor már kihajtott!
Arra kérünk tehát. hogy idézd fel újra (de most már erőteljesebben, „harsányabban”), amit a programunk kezdetén, az első foglalkozások során már halványan megosztottál velünk. Azokat az eseményeket és cselekedeteket, amelyekre szívesen, örömmel emlékszel. Amelyekre büszke vagy - amíg csak élsz. Ezek ugyanis a Te gyökereid.
Talán meggyőztem arról, kedves Fannyvár, hogy amit képviselek, és amiképpen dolgoztam, meg dolgoztak munkatársaim, alkoholistákkal, dohányosokkal, kábítózókkal, az rendkívül humánus és tapintatos - összekapcsolva következetességgel, felelősségvállalással, fejlesztő támogatással, de semmiképpen kapkodással vagy öncélú és kizárólagos keménységgel. Már nyugdíjba rokkantam (sajnos szó szerint), ezért ezt tudom teljesíteni, amit itt teszek: közvetíteni, továbbadni szakmai és civil (önsegítő) ismereteket, módszereket és élményeket.
Az Ön postjánál is ezt próbáltam. Minden jót kívánok. És gratulálok, hogy ilyen nemes célok érdekében (is) blogol.
In: http://fanny.nolblog.hu/archives/2012/01/31/Nem_eri_meg/ - 36. komment (navigator 2012. 02. 01. 12:58)
Kiállni az elesettekért, közreadni magunk által kimunkált - kiszenvedett önsegítő programokat, technikákat - gyalázat?
http://navigator.nolblog.hu/archives/2010/04/19/BOLONDBESZED/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2010/04/18/AZ_IRAS_GYOZ/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2010/11/28/Holokausztrl__gygyt-nmegfigyel_krdsek/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2010/11/25/Aptl/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2010/12/02/Nem_ktelez_elolvasni/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2010/12/11/Politikamentesen_2/
http://martirvedo.nolblog.hu/archives/2011/05/10/Egeszseg_es_fasizmus/
http://martirvedo.nolblog.hu/archives/2011/05/11/Cigaretta/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2011/09/01/Fustellenes_kiszolgaltatottsag/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2011/12/03/Fuhrerkedes/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2011/12/10/Egyeni_hivo/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2011/12/16/Elokeszuleti_irasok/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2011/12/25/Nagy_Zoltan_bloggernek/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2012/02/03/A_megoldas/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2012/02/05/Nikotin_Ofelsege_elotti_leborulas_ellen/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2012/02/06/Mi_a_forras_es_mi_a_cel/
http://mek.oszk.hu/10200/10217/
Fellépni a blogetikáért, az internetes gyűlölködés ellen - gyalázat?
http://navigator.nolblog.hu/archives/2010/09/13/Internetegeszseget/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2010/11/23/Az_kljog_ellen_Tmavdllekvd_szablyok/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2011/02/05/Kipontozott_mondatvgek/
http://martirvedo.nolblog.hu/archives/2011/03/28/Andante/
http://navigator.nolblog.hu/archives/2012/02/04/Teljes_szoveg/
Avagy gyalázat-e így hozzászólnom?
17. navigator
2012. 02. 17. 23:13
"sybaris (látogató)" által hangoztatott nézettel, felfogással, világlátással és stílussal(!) - idézek tőle 9.-ről: "Kedves Navigátor!
Szeretnék önnel konszenzusra jutni!" - az Úr őrizzen meg engem konszenzusra jutni...
Egyebekben akárhonnan hivatkozik akármilyen doktrínára, a második világháborút a hitleri Németország indította a világuralomért, s a városok terrorbombázását szintén a náci vezetés tette a GYAKORLATI HADVISELÉS bevett formájává, továbbá ugyanígy a polgári lakosság tömegirtását, valamint kizárólag Hitler és társai csináltak holokausztot.
Göringet nem azért ítélték halálra, mert elmebeteg és/vagy szenvedélybeteg volt (még egyszer utalok 9.-re), hanem a cselekedeteiért (nem is állítottam, hogy ne lett volna beszámítható).
"sybaris (látogató)"-ra a jövőben nem reagálok, jelen alkalom volt a kivételt erősítő szabály. Nácimosdatással nem vitatkozom. A nácik bűneinek legyőzőikre való, akár részleges átterhelése nem vitaképes álláspont. Legjobb esetben is mélységes dilettantizmus.
23. navigator
2012. 02. 18. 16:04
A Blogközönség teljes nyilvánossága előtt vallom...
1/ "sybaris (látogató)" ún. érvelését tárgyszerűen cáfoltam (17.). Erre az illető személyiségem működésével "foglalkozik". Megjegyzem, a magam részéről soha senki vitapartneremet (vagy személyiségműködését általában) nem minősítettem a NOLBLOG-on. Mindig konkrét nézetet, véleményt, cselekvést értékeltem, s legfeljebb ahhoz kötve asszociáltam publikusan bármiféle lélektani és vagy pedagógiai/andragógiai összefüggést.
2/ "sybaris (látogató)" nem regisztrálva, kilétét teljesen eltitkolva gyalázza a nácizmus, a fasizmus legyőzőit. Én ellenben arcommal szólalok meg (engem mutató fényképpel, e-mail címemmel, s több ízben közölt azonosíthatóságommal - megismétlem: 277-6593; Fekete György 1214 Budapest, Rakéta u. 16/A I/1. ), e postnál is.
Több mondanivalóm az illető személy - "sybaris (látogató)" - szereplésével kapcsolatban nincs.
Shakespeare postszerzőnek jelezném tisztelettel, hogy a helyében átgondolnám: biztosítsak-e fórumot "sybaris (látogató)"-nak és a hozzá hasonlóan megnyilvánulóknak. Éppen most, amikor a Normafánál náci horda demonstrált. Ugyancsak átgondolnám a rajtam kívül ide kommentezett, magukat már korábban zsidó származásúnak (is) publikusan fölvállalt bloggerek helyzetében, hogy a jövőben miként viszonyulnék az efféle blogtörténésekhez.
http://shakespeare.nolblog.hu/archives/2012/02/12/Februar_14-en_Utolso_felvonas/
Ha valaki, bárhol megjelent vagy közreadott bármilyenírásomban, akár egy ékezetnyi - bárkinek is szóló - trágárságot talál, s a lelőhely feltüntetésével itt (a NOLBLOG-on) megjeleníti, publikusan kérek tőle bocsánatot.
Tudom, nem is tagadom, magamat én teszem támadhatóvá (mint mindenki, aki síkraszáll ezért-azért...). Ám, kérdem, konkrétan mivel? Mert ugyan az enyém se mindig a legsikerültebb kifejezésmód, azonban gyalázni nem gyalázok (nem gyaláztam) senkit... Még a gyalázókat se.
Tényleg kiröhögcsélendő rögeszméim vannak?
Megjegyzés. A "navigator" (mellesleg a "hajózó" értelmében, s nem pedig valamiféle "iránydiktáló" jelentésben használom) és a "mártírvédő" nicknévvel egyaránt éltem (élek), azonban publikusan vállalva és megindokolva: http://martirvedo.nolblog.hu/archives/2011/03/25/Irtak_rolam_is/